Az Európai Uniónak már az idei második félévben, nem pedig decemberben kell elkezdenie a koronavírus válság miatti helyreállítási stratégiát működtetni, mert a helyzet akut – mondta el a szerda este megjelent Le Echos interjúban Paolo Gentiloni uniós biztos (fenti képünkön).
Az uniós tagállamoknak fontolóra kell venniük az afrikai államok adósságainak eltörlését, hogy enyhítsék koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot a kontinensen - nyilatkozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán.
A koronavírus-járványt követő gyors gazdasági talpraállást elősegíteni hivatott újjáépítési alap fő paramétereiről próbálnak zöldágra vergődni csütörtökön az EU27-ek vezetői. A közös adósságkibocsátás ugyan konszenzus hiányában továbbra sincs napirenden, de az uniós büdzsé kezességvállalásán alapuló kölcsönfelvétel és a többéves keretköltségvetés új igényekhez szabása reális lehetőségnek tűnik - vázolja sokféle információ összegzésével felvezető cikkében a Bruxinfo.
Április 23-án az Európai Unió állam- és kormányfői a koronavírus okozta gazdasági válság kezeléséről tanácskoznak. A megbeszélés jelentősége messze túlmutat a pénzügyeken. Biztosan nagyon kemény vita lesz. A sajtó horror-szcenáriókkal lesz tele. Brüsszeli szokás szerint mégis az lenne a meglepetés, ha ezen a csúcson megoldás születne. Pedig sürgős, az egész EU jövője szempontjából döntő fontosságú kérdések kerülnek terítékre. Ráadásul, olyan javaslatokat is megvitatnak, amelyek alapvetően új irányt adhatnak az európai integrációnak, a gazdasági és monetáris uniónak – és persze döntően befolyásolhatják Magyarország jövőjét is. Az alábbiakban Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő véleménycikkét közöljük.
A kiszivárgott információk szerint a csütörtöki EU-csúcson még nem lesz végső megállapodás az európai koronavírusos helyreállítási alap finanszírozásáról.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az egységes uniós osztályozási rendszert, amelynek segítségével a vállalkozások és a befektetők egyértelműen meghatározhatják, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak. Így az új osztályozási rendszer ösztönzi a fenntartható növekedésbe való magánberuházást, és hozzájárul a klímasemleges gazdaság megvalósulásához – olvasható az Európai Tanács közleményében.
Jelentős, 500 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomagról állapodtak meg az euróövezethez tartozó uniós tagállamok pénzügyminiszterei a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére csütörtök késő este.
Elfogadták az EU-tagállami vezetők a külső határok legalább 30 napra lezárását, az egymás közti határokon pedig zöldfolyosókon mehetnek az áruszállítók, az egészségügyi termékek exportját engedélyhez kötik, a jövő hétre tervezett EU-csúcs pedig elmarad, helyette ismét telefonkonferencián egyeztetnek – jelentette be kedd késő este a döntések részleteit Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetők vészhelyzeti videókonferenciáját követően.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy Európa összesen 30 országa, tehát a Schengen-övezet tagjai és további országok zárják le 30 napra a határaikat a külföldiek előtt és kizárólag a valóban fontos beutazásokat engedjék meg külföldről – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A testület a Schengen-övezeten belüli határellenőrzések mikéntjéről is kiadott egy iránymutatást. Az érintett államok vezetői egy holnapi rendkívüli telefonkonferenciás csúcstalálkozón döntenek a részletekről.
Ha nem kezdenek összehangolt lépések mentén költségvetési lazításba a tagállamok, az eurózóna a 2008-ashoz hasonló nagy válsággal nézhet szembe – figyelmeztette tegnap este a rendkívüli, telefonkonferencián lebonyolított EU-csúcs résztvevőit Christine Lagarde EKB-elnök, írta saját forrásai alapján egybehangzóan a Reuters és a Blooomberg. Ma délelőtt közben Angela Merkel német kancellár máris belengette, hogy nyitott a költségvetési költekezésre és az azt korlátozó szabály eltörlésére.
Története során először tartott rendkívüli EU-csúcsot telefonkonferencián keresztül kedd este a 27 tagállam állam- és kormányfője, ahol megegyeztek a koronavírus terjedése elleni intézkedések összehangolásáról és egyúttal egy 25 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozását is bejelentették a most futó uniós költségvetés terhére. Egyelőre sok részlet tisztázatlan még, de néhány már kiderült erről.
Rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke ma a koronavírus miatti európai intézkedések koordinálása érdekében – közölte Twitterén Charles Michel.
Már a második koronavírussal fertőzöttet találták az Európai Tanács stábjában, akik közül az egyik szoros kapcsolatban volt a minap az egyik tagállam EU-nagykövetével is, mindez pedig oda vezetett, hogy a szokásos péntek reggeli EU nagyköveti ülés is elmaradt – tudta meg a CNN egy uniós diplomatától.
Miután elfogadták az EU-s tagállamok a Brexit-ügyi főtárgyaló tárgyalási mandátumát, elárulta a tárgyalási stratégiája főbb pontjait ma délután Michel Barnier. Jelzése szerint tíz tárgyalócsoportot hoz létre és jövő hétfőn indulnak a tárgyalások, amelyen keményen védeni akarják majd az EU érdekeit a vámmentes és kvóták nélküli szabadkereskedelmi megállapodás elérése érdekében. Barnier már most figyelmeztett, hogy az év végéig rendelkezésre álló idő túl szűk ahhoz, hogy minden kérdésről meg tudjanak egyezni a britekkel.
Miközben az EU 2021-2027-es költségvetése egyhangúságot és abból eredően kompromisszumot kíván, a négy fukarnak nevezett országcsoport láthatóan befeszült egy nehézkesen védhető érvrendszer mögé, és ebből az árokból még az Ambiciózus Európa Barátai névre átkeresztelt országcsoport ügyes húzása sem tudta kirántani őket. Így a másfél napos csúcstalálkozón még a büdzsé főösszegéről sem sikerült megállapodni a múlt csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország számára mindez összességében azt jelenti, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál 20-25% közötti, az agrártámogatásoknál 15-25% közötti vágás várható reál értelemben és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazásánál a számunkra hátrányosabb szavazási mód az esélyesebb a német kancellár jelzése alapján.
Péntek délelőtt 10 órától folytatódott a rendkívüli EU-csúcs a 2021-2027-es uniós költségvetésről, amelyen dél körültől két-, illetve többoldalú egyeztetések kezdődtek. Ezután újra 27-tagú körben egyeztetnek majd és itt kerülhet elő egy átdolgozott költségvetési javaslat az Európai Tanács elnökétől. A pénteki tanácskozásra érkezve több tagállami vezető élesen bírálta a négy fukarnak mondott országcsoportot, miközben a franciák máris győzelmet hirdettek az agrártámogatások megőrzése miatt, noha valójában még semmi sem dőlt el.
A 2021-2027-es uniós költségvetésről rendezett EU-csúcs első, csütörtöki napján, illetve ma reggelig nyoma sem volt annak, hogy a négy fukarnak nevezett gazdag tagállam engedne azon tervéből, hogy a 27 tagú közösség együttes nemzeti jövedelmének (GNI) 1%-a legyen csak a költségvetési kötelezettségvállalás plafonja. Emiatt több más tagállam vezetője bírálatot fogalmazott meg, és például a cseh kormányfő azt mondta: ha ezen ma sem változtat a négy fukar, akkor nincs értelme maradni az EU-csúcson.
Franciaországnak sikerült elérnie a közös agrárpolitika büdzséjének megtartását a 2021-2027-es időszakra a hosszú távú uniós költségvetésről szóló brüsszeli EU-csúcstalálkozó megbeszélésein - közölte pénteken Párizsban a francia agrárminiszter. Valójban még semmi sem dőlt el, így az ilyen nyilatkozatok inkább csak az adott ország hazai közvéleményének szólnak, hiszen kiemelt figyelem övezi ezekben a napokban Európa-szerte a rendkívüli EU-csúcsot.
Ahogy az mai előzetesünk alapján várható volt: a ma kezdődött rendkívüli EU-csúcsra érkezve a négy fukarnak mondott tagállam vezetője az 1%-os költségvetési plafon mellett kardoskodott, és a költségvetési visszatérítések megtartását akarja, míg a felzárkóztatási, vagy agrártámogatások nagy haszonélvezői a minél nagyobb büdzsét szorgalmazták. Mivel nagy a távolság a sokféle szempont között 2021-2027-es büdzsében, így bizonytalan, hogy a mostani EU-csúcson – amely akár vasárnapig is eltarthat – lesz-e megállapodás, noha „csak” pár számot kellene kitöltenie az állam- és kormányfőknek az alábbi táblázatban.
A legfrissebb jelek szerint a ma kezdődő, bizonytalan ideig tartó rendkívüli EU-csúcson is vitába keveredhet egymással az Európai Unió két legnagyobb tagállama, és az EU-s költségvetés két legnagyobb befizetője: Németország és Franciaország. Mindez jól érzékelteti, hogy extrém nehéz viták várnak a 27 tagállam vezetőire Brüsszelben.